Kiállítások

Tokaji Művésztelep Anno

Kiemelten a konstruktív, geometrista, minimal art és konkret irányzatokat reprezentáló kiállítás 2016. július-augusztus hónapokban tekinthető meg a Világörökségi Bormúzeumban.

Európai borok, európai utasok

Mesél a bor és Európa viszonyáról a táj, a természeti környezet; a borvidékekről és szőlőfajtákról; a pincék és a borvidékek épített örökségéről, innovatív építészeti újdonságairól; a borvidék szellemi kulturális értékeiről, a vidék jellemző nyelvéről, kulturális színeiről.

A tokaji borvidék

A Kárpát-medence északi szőlőtermő sávjában már a 16. században kiemelkedő jelentőségű szőlőtermesztés folyt, ám a korabeli források szerint Tokaj-hegyalját ekkor még minőségben és mennyiségben is megelőzték a Mátraalja, a Bükkalja és a Zemplén borvidékei.

Illatéka, fűszertár, borpatika

A szőlő- és borkultúra valamint a borvidékhez, szőlőhöz és borhoz nemcsak ízek, hanem illatok is kapcsolódónak. Az Illatékában a szem és a fül után egy másik érzékszervét, az orrát is kipróbálhatja a vendég. Vanília, mogyoró, kén – és még sok illat, ami valamilyen módon kapcsolódóik Tokaj-Hegyaljához.

Mesél a szőlő

A hegyaljai szőlők művelésének rendjét korabeli források segítségével a 16. századtól követhetjük nyomon.

Kádármesterség tudománya

Tokaj-Hegyalja szőlőművelésre épülő mezővárosaiban nagyszámú kereskedő és iparos élt: 1900-ban Tokajban a lakosság 41,1, Tolcsván 32,1, Sátoraljaújhelyen 52,6%-a.

A gönci hordó története

„Ha van valami, amit magasztalnak kerek e világon, mindenekelőtt a tokaji bor az, a világ minden részében eljutott a maga megbecsüléséhez… mert annyi jó tulajdonsággal teljes, hogy sehol más bor nem tudja sem ízben sem nemességben túlszárnyalni” ― írta Bél Mátyás 1730 körül a ViniculturaTokajiensis című művében.

Tokaji legendák

Az aranyvessző, a világ legdrágább bora, a kóser tokaji és még számos korabeli legenda a tokaji borról.

 < 1 2 3 >